Ebben a cikkben egy egészen különleges zenei válogatásról lesz szó, amely a Sounds Of The Balkans projekt keretei közt valósulhatott meg, egy abszolút nem tervezett módon. Ez egy kis színes cikk arról, hogy miképpen digitalizáltam a két bakelitlemezt amit a szerb utunkon Belgrádban vettem egy helyi, jugoszláv érából származó lemezeket áruló boltból.
A cikk írása előtt pár nappal érkeztünk haza a Rádió X csapatával Szerbiából, ahol helyi közösségi rádiókat és a kultúrközeget fedeztük fel a legújabb projektünk apropóján. A projektről részleteiben ezen a linken tudtok olvasni. Az utunkról dokumentumfilm készül, amelyet pár héten belül publikálunk is, de ne haladjunk ennyire előre, foglalkozzunk a projekt audio – oldalával, amely keretei közt balkáni zenéket feldolgozó műsorokat készítünk.
Ott kezdődött az egész bakelitlemezről digitalizált műsorötlet, hogy a friss hobbimat kielégítve nem bírtam úgy eljönni Belgrádból, hogy ne hozzak magammal két jugoszláv LP-t. Kedves Dániel barátom aki már bejáratott törzsgyökeres belgráder’, tudta pontosan mitől döglik a légy és elvitt a város éjszakai életének színhelyéül szolgáló bulinegyed szívében elhelyezkedő Jugovinyl elnevezésű bakelitboltba. Szakavatott olvasóink már a „Jugovinyl” szóból lehet, hogy leszűrték mi a „Jugo”-része a szónak. Ha kitaláltad jár a keksz. Ez egy olyan lemezbolt ahol javarészt jugoszláv korszakból származó helyi lemezeket árulnak, természetesen pár mai darabbal karöltve. Innen sikerült beszereznem kalandos úton két, ’80-as évekből származó csodát, természetesen az eladó áhitatos közreműködésével. Élmény volt nézni, hogy milyen lelkesen hordta nekem a lemezeket miután megtudta a zenei stílusirányzatomat – rock. 😀 Kértem, hogy ajánljon valami ínyencséget ami kellően jó emlékül szolgálhat nekem, ne túl drágán mert hát szegények vagyunk ugyebár, de azért legyen jó is (azt hittem ez lehet egy kicsit sok igény lesz, de tökéletesen megvalósult). Mutatott pár albumot ami az ő személyes kedvence volt, továbbá közönségkedvenceket és ritkaságokat. Miután finoman jeleztem, hogy az árszint nem feltétlenül passzol az elképzeléseimmel, elkezdett a dj pult asztala alatt turkálni és előszedett egy kicsit poros, megnyűtt fehér borítóval rendelkező lemezt. Berakta a lejátszóba, elkezdtük hallgatni és szerelem volt első látásra – akarom mondani – hallásra. Ez Prljavo Kazalište-től a Zlatne godine című album volt, mondtam is neki, hogy instant get. Jeleztem, hogy ha esetleg ilyen áron van még neki valami amit ajánlana, akkor vinnék egy másikat is, összesen 4000 szerb dínárért – és ajánlott is. Bijelo Dugmét ajánlotta, vagyis egy single válogatást tőle. Habár a két lemez összesen 4500 dínár volt, rendes volt és elengedte az 500-at, mivel már korábban megállapodtunk. Így került hozzám a két lemez, most pedig leírom a műsor elkészülésének folyamatát a gondolattól a megvalósításig.
A két lemez birtoklásán megihletődve elképesztő kreatív vacsora közepette kitaláltuk, hogy össze kellene kötni a kellemest a hasznossal. Felmerült az ötlet, hogy mi lenne ha digitalizálnánk ezt a két, amúgy az 1970-80-as években készült albumot és ez alapján készülne el az egyik balkáni zenei műsor?
Miután hazaértünk az útról, másnap rákötöttem a laptopomra a lejátszót és elkezdtem a mókolást. Közvetlenül jack kábellel valamiért nem működött a történet, de egy külső hangkártya segítségével máris életre kelt a dolog és megindult a digitalizáció. Összesen a két lemez 2-2 oldalát egy órába telt digitalizálni. Persze egyszerűbb lett volna letöltenem, de hát akkor hol maradt volna az élvezeti érték és a finom bakelit-sercegés? 🙂
A digitalizálást követően megindult a zenék különválogatása, valamint felmondtam a felkonfokat pár érdekességet megemlítve a zenekarról. Érdemes meghallgatni ezt a zenét, egészen zseniális élmény. Hallgassátok, szeressétek!
Szabó Norbert
A program a Balkan Investigative Reporting Network támogatásával valósul meg.
Hungarian 
English