Kolozsvár szélén, a szeméthegyek árnyékában egy közösség él, amelyet a város vezetése és a társadalom egy része legszívesebben kitörölne a térképről. Ez Patarét – egy hely, ahol a mélyszegénység és a kirekesztés nem elvont fogalom, hanem a mindennapi élet része. A Sounds of The Balkans projekt keretében jártunk itt, hogy megismerjük az itt élők történetét és a közösségért dolgozó aktivisták munkáját. Filmünket megtalálod YouTube csatornánkon, vagy a cikk végén!
“Ezt a város nagyon szeretné elfelejteni és elfelejtetni.”
– mondja Szakáts István, a helyi AltArt alapítvány civil aktivistája, aki hosszú évek óta dolgozik a Patarétiekért.
A Patarét melletti szeméttelep nemcsak egy óriási illegális hulladéklerakó, hanem az itteni emberek múltjának és jelenének is része. Volt idő, amikor a lakók még dolgoztak a szemétfeldolgozásban – aztán az EU-s pénzből épült üzem leállt, a projekt kifutott, a problémák pedig maradtak.
Az itt élők többsége 2011-ben, egy hideg decemberi reggelen került ide, amikor a kolozsvári önkormányzat több száz embert lakoltatott ki a városból.
“Minusz húsz fokban, reggel ötkor hozták ki őket ide, teherautókkal. Egy de facto deportálás volt.”
– meséli István.
A város termeli a mélyszegénységet
A patarétiek számára az élet itt nem csupán szociális hátrányokat, hanem egészségügyi kockázatokat is jelent.
“A talaj itt mérhetetlenül szennyezett. Rengeteg a rákos megbetegedés, a tüdőbaj, a gyomorbetegségek.”
A város, Rádió X-nek küldött közleménye szerint folyamatosan dolgoznak az integráción, szociális programokkal és EU-s támogatásokkal. Ezzel szemben a helyiek viszont úgy érzik: a város nem kezeli a problémát.
A hang, ami nem hallgathat el – Rádió Pata
A Rádió Pata közösségi rádiós kezdeményezésként indult, hogy teret adjon az itt élők hangjának. A norvég támogatásból megvalósult projekt eredetileg szerkesztett, rendszeres műsorokkal működött, de a finanszírozás végével az életében változás állt be. Ma már nem a korábbi formában, de továbbra is működik – adásai spontánabbak, a közösség maga alakítja a tartalmat.
István szerint a rádió sokkal több egy műsorszolgáltatónál:
“Egy közösségi rádióban nem az a lényeg, hogy valaki megmondja, mit kell gondolni, hanem hogy az emberek saját maguk mondják el a saját történeteiket.”
Bár az egykori, professzionális struktúrában már nem üzemel, a Rádió Pata ma is fontos eszköz a közösség számára, amely segít fenntartani a párbeszédet és esélyt ad az itt élőknek, hogy hangjuk eljusson a világhoz.
Mit hoz a jövő?
Az önkormányzat tervei szerint 2030-ig Patarét megszűnik, az ott élők pedig más helyen kapnak lakhatási lehetőséget – de a helyiek ebben nem hisznek.
István azt mondja:
“Az emberek itt lesznek 2030-ban, 2040-ben, 2050-ben. Patarét mindig létezni fog.”
A program a Balkan Investigative Reporting Network támogatásával valósul meg.
Hungarian 
English